Rólunk

ÜDVÖZÖLJÜK HONLAPUNKON!

Vele kezdődött minden…..

2005-ben lehetőségünk nyílott, hogy egy veszprémi panellakásból egy balatonfűzföi kertes házba költözzünk. A terjedelmes telekről már igazából csak egyvalami hiányzott, egy kutya.

Nem sokáig töprengtünk és 2006 tavaszán megérkezett hozzánk Clifford a sárga kan kiskutya.

Ettől a naptól gyökeresen megváltozott az életünk. Egymás után bújtuk a különböző Labradorral foglalkozó kutyás könyveket, cikkeket, internetes portálokat. Egy Labradoros oldalon bukkantunk rá egy felhívásra, ami arról szólt, hogy Gyömrőn Mikulás party kerül megrendezésre. Azonnal jelentkeztünk. Soha nem voltunk még kiállításon, teljesen zöldfülűként indultunk a megmérettetésen, úgy, hogy a kiállítás elött tanítgattak a felvezetés rejtelmeire.

Clifi a neves mezőnyben sem vallott szégyent és igazából itt találkoztunk azokkal a neves magyar tenyésztőknek a kutyáival, akik számunkra érdekessé tették a LABRADOR fajtát.

Ez volt az a pont az életünkben, amikor végérvényesen és visszavonhatatlanul összekötöttük életünket ezzel a csodálatos fajtával.

Ekkor jött az elhatározás, mi is szeretnénk komolyan foglalkozni a tenyésztéssel!

Újra könyvek, internet, tanakodás, melyik a legjobbnak tűnö vérvonal, levelezés a magyar és külföldi tenyésztőkkel .

Hosszas keresgélés után egy magyar kennel mellet tettük le a voksunkat, 2008 nyarán megérkezett hozzánk Tara.

Sajnos hamar kiderült, hogy Tara harapáshibás, így őt ki kellet hagynunk a tenyésztésből. Tara ivartalanítva lett és Clifforddal ketten ők a kiváltságos házikedvencek.

Nem adtuk fel a kezdeti nehézségek ellenére sem, októberben megérkezett Arthur.

Szerettünk volna még egy csoki és egy sárga szukát is , így belevágtunk a keresésbe és belépett az életünkbe Hailey.

Sajnos a kinézett sárga kutyusról lemaradtunk de jött helyette egy fekete kislány Missy.

Nem sokkal késöbb egy újabb kis csoda került hozzánk, Liza.

Ekkor úgy gondoltuk elegen leszünk már a családban, de egy váratlan esemény miatt másképp döntöttünk.

Barátainknak kihagyhatatlan lehetőségük adódott, hogy külföldön tudják kamatoztatni tudásukat és Ők mertek belevágni az úgymond ismeretlenbe. Egy probléma viszont adódott, az utolsó pillanatban jött a hír, hogy nem vihetik magukkal a kiskutyákat.

Ekkor kerestek meg minket, hogy vállaljuk-e a három jövevényt.

Vállaltuk, így érkezett hozzánk Carlos, Sissy, Amy.

Hát ennyi lenne a rövid történetünk.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani, mindazoknak, akik segítettek a neveléssel, kiképzéssel, felkészítéssel kapcsolatban, akik támogattak, lelkesítettek a kezdeteknél, amikor ezernyi kérdést tettünk fel (és még fogunk).

Mindenkinek, aki belevág ebbe a csodálatos dologba kívánom, hogy legyen legalább, annyi segítő társa, mint amennyi nekünk volt, van és reméljük lesz!

Üdvözlettel: Treasure of Pelso kennel